Ha megérinti szívünket a szeretet,

Ezt a csodás érzést szavakkal elmondani nem lehet.

Csak egy mosoly, egy együttérző kézfogás,

Hogy nem vagy egyedül, nem pótolja semmi más.

Mindent megadhat neked az élet,

De szeretet nélkül, mondd, mit érnek?

Miért vannak a sok csodák, ha nem veszed észre őket?

Mire felocsúdnál, elrohannak melletted az évek.

Ez az egyetlen olyan istenadta kincsünk,

Melyből minél többet adsz, annál boldogabb a lelkünk.

Hát, ne fukarkodj vele, osztogasd el bátran!

Még mindig sok marad neked, s ne mondd, hogy megbántam!

Nincs csodálatosabb együtt nevetni másokkal vagy együtt sírni,

Megosztani velük életünk, másképp a gyászt nem lehet kibírni.

Ezért ne fordítsd el a fejed, barátom, ha rád köszönnek,

A gőgöd nem segít, inkább nyújts kezet a szembejövőnek!

Igaz, hogy csak porszemek vagyunk e nagyvilágban,

De megpróbáltunk tiszta szívvel élni, elmondhatjuk bátran.

A boldogságot erőszakkal nem veheted el és nem is eladó,

A szívünk mélyébe rejtett kincs boltban nem kapható.

De mi odaadhatjuk egy simogatással vagy öleléssel,

Csillogó könnyes szemekkel vagy önfeledt, boldog nevetéssel.

2013.01.21. Sch. V.