Ha engem gyászolsz, gyászolj egészen.

Hogy minden porcikád fájdalomtól égjen.

Addig zokogj, míg a könny szemedben elapad.

Érezd, hogy a bánat lángja szívedbe mar.

Ne szégyelld, hogy az elmúlás szele megérintett,

S hogy félsz az ismeretlentől, hova utunk vezet.

Esténként, ha felnézel az égre s látsz egy hulló csillagot,

Ne felejtsd el, álmaidban mindig ott vagyok.

Ha véget ért a gyászod, bátran lépj tovább,

Emlékül, hogy voltam, gyújts meg egy gyertyát.

Kulcsold össze a két kezed, mondj értem egy imát,

Találkozunk még, tudom, vár reánk egy jobb világ.

2017.03.04. SchV